Gyakran merül fel a kérdés, hogy mi a különbség a különböző gázérzékelők között, és melyiket érdemes használni szűk terek ellenőrzésére? A válasz nem mindig egyértelmű, de van néhány szempont, ami segíthet a döntésben.
A gázérzékelők közötti fő különbségek
Két szempont a legfontosabb: az energiaforrás és a mintavételi módszer, ahogy ezt a GMI gázérzékelők esetében is láthatjuk a legzesvedobolt.hu oldalon.
Energiaforrás
A legtöbb gázérzékelő ma kétféle változatban érhető el: elemes (alkáli) és újratölthető lítium akkumulátoros.
Ha naponta használod a készüléket, érdemes inkább a tölthető verziót választani. Egyszerűen feltöltöd munka után, és másnap készen áll az újabb bevetésre. Ráadásul hosszú távon spórolsz az elemek árán is. Egy teljes töltés általában 10–12 órányi működést biztosít.
Ha ritkán van rá szükség, célszerűbb lehet az elemes változat. Nem kell figyelned a töltésre vagy a töltőre, elég, ha kéznél van pár tartalék elem, és már használhatod is.
Léteznek úgynevezett eldobható gázérzékelők is, amelyek 2–3 évig folyamatosan működnek, majd lejár a használati idejük. Ezeket nem lehet javítani vagy tölteni.
Mintavételi módszer
A gázérzékelők kétféleképpen képesek mérni: szivattyús mintavétellel vagy diffúziós módszerrel.
Szivattyús mintavétel esetén a készülék szivattyúja vezeti a levegőt a szenzorokhoz. Ez előnyös, mert könnyedén vizsgálható vele a szűk tér még a belépés előtt, például egy csövet leeresztve. Hátránya, hogy a szivattyú a legkisebb ellenállás felől szívja a levegőt, így egy apró szivárgás is befolyásolhatja a mérést. Ráadásul rétegenként kell vizsgálni a teret, és minden mélységi pontnál több másodpercig kell tartani a mintavevő csövet, hogy pontos adatot kapjunk.
Diffúziós mérés során a készülék egyszerűen a környezetében jelenlévő levegőt elemzi. Ez kényelmesebb, nincs szivattyúkarbantartás, nincs vízbeszívás veszélye. Hátránya viszont, hogy ha előre akarsz mérni egy szűk térben, le kell engedni magát a készüléket kötélen, és ott várni pár másodpercet, míg pontosan kimutatja az adott réteg állapotát.
Egyéb különbségek
A mai gázérzékelők általában 2–3 év garanciával kaphatók, programozható funkciókkal, és néha extra kényelmi megoldásokkal. Van olyan modell, amely egyszerre tud szivattyús és diffúziós üzemmódban is működni, ez különösen hasznos, hiszen így rugalmasan alkalmazkodhat a munkakörülményekhez.
A tartósságban is lehetnek eltérések: bár a legtöbb eszköz strapabíró, bizonyos típusok kifejezetten hosszú élettartamról híresek.
Melyiket válasszam?
Nincs mindenki számára egyformán legjobb választás, sokszor a személyes igények döntenek. Tapasztalat szerint:
-
- a ritkább használathoz inkább az alkáli elemes, diffúziós mérőket részesítik előnyben,
- a napi szintű használathoz pedig a tölthető akkumulátoros változatokat.
A legfontosabb tanács, hogy bár vonzó lehet online piactereken pár ezer forinttal olcsóbban rendelni, ezeknél általában nincs gyors és megbízható kalibráció, javítás vagy garanciális szerviz. Érdemes olyan forrásból vásárolni, ahol valóban értenek a műszerekhez, és biztos háttérszolgáltatást is nyújtanak, mint a Nesler Webáruházban.
Kép forrása: legzesvedobolt.hu